Nem hittem el, milyen egyszerű egy új akváriumot üzemeltetni! – avagy egy kezdő akvarista 12 tippje

Árpi és Berta kisfiukat lepték meg egy kezdő akvárium szettel, mivel már régóta vágyik rá. Mindenki volt kezdő akvarista így őket is számtalan jó tanáccsal láttuk el, hogy mire figyeljenek oda az akvárium betelepítésénél, illetve mivel és hogyan vonják be a kisfiút az akvárium üzemeltetésébe.  Sok más hobbitól eltérően, az akvarisztika világa nem feltétlenül magától értetődő, és már az első hibáknak végzetes következményeik lehetnek. Ezért a házaspárnak is fontos szempont volt, hogy jó előre utánajárjanak mindennek, így adódott, hogy az akvárium betelepítésének folyamatáról és az üzemeltetéséről hosszasan tudtunk beszélgetni velük. Most az ő tapasztalataik következnek, amik megkönnyítik egy kezdő akvarista életét.

1. Időkapcsoló – az akvárium megvilágításának ideje nem elhanyagolható tényező!

Egy egyszerű időkapcsoló nagyban meg tudja könnyíteni a kezdő akvarista életét! Ilyen egyszerű lenne? – kérdezte Berta, amikor elmeséltem neki, hogy miért fontos figyelnie arra, hogy hova helyezik el az akváriumot a szobában, illetve mennyit üzemel naponta a világítás. Te tudtad, hogy számos algatípust elkerülhetsz, ha figyelsz arra, hogy naponta 8-10 óránál többet ne menjen a világításod?

Nem?! Árpi és Berta is meglepődve tapasztalta, hogy tanácsaink hatására valóban eltűnt a makacs zöld alga az üvegről, miután csökkentették az akvárium világításának idejét 16 óráról 12-re. „Nem hittem volna, hogy ennyit kellett tennem, hogy kevesebbet világítok és megszabadulok az üveget elborító algától!” – örvendezett Árpi, amikor telefonon beszéltünk, hogy elmesélje nekem a tapasztalatait.

Érthető, ha az akvárium látványát a lehető legjobban ki akarjuk élvezni: munkába indulás előtt, munka után, és lefekvés előtt is. De ha ezt így tennénk, a világításnak reggel 6-tól éjfélig működnie kellene. Ez nem csak stresszt okoz a halaknak (melyek így könnyebben megbetegednek), hanem az algák nemkívánatos növekedését is elősegíti.

Ezért tanácsoltuk a házaspárnak, hogy vegyenek példát a természettől a megvilágítási időt illetően! A nyári hónapokban, amikor a legmagasabb a napos órák száma (a leghosszabb nappal reggel 4.40-től este 9.36-ig tart, ami 16 óra 56 percet jelent), közel 9,3 órával többet süt a nap, mint télen (a legrövidebb nappal 8.15-től 3.54-ig tart, ami összesen 7 óra és 39 perc). Ha a középértéket vesszük, kb. napi 12 órát kapunk. Ez azt jelenti, hogy az akvárium megvilágításának napi ideje ne lépje túl a 10-12 órát.
Én személy szerint csak 8-10 órára kapcsolom fel a világítást, de ez nagyban függ az akváriumunkba ültetett növények igényeitől is!

2. Hogyan takarítsunk szűrőt JÓL?!

Könnyű elfelejteni , főleg ha az ember kezdő akvarista, hogy a szűrő nem csak egy egyszerű porszívó, ami rendszeresen eltávolítja a „koszt”, hanem az akvárium szíve, ahol leginkább biológiai lebontó folyamatok zajlanak. Ennek érdekében a baktériumoknak folyamatos oxigén- és tápanyag-ellátásra van szükségük. Ezért a szűrőt soha nem szabad néhány percnél hosszabb időre kikapcsolni, mert a baktériumok elpusztulnak, a mérgező nitrit és ammónia szintje pedig rövid idő alatt megemelkedik. (A víz ammónia- és nitrit-tartalma a JBL megfelelő tesztjeivel könnyen mérhető). Ennek jellegzetes jele a homályos víz, a halak apatikus viselkedése és pipálása a vízfelszínen.

Berta ijedten hívott minket, miután az akváriumuk már pár hónapja üzemelt, hogy valamit nagyon elrontottak, mert opálos a víz az akvárium takarítása után és a halak is furcsán viselkednek. Kikérdeztük, hogy pontosan mit csinált, milyen szereket használt, mennyi vizet cserélt. Kiderült, hogy a szűrőt minden takarításnál (1-2 hetente) teljesen szétszedi, a csap alatt jól kimossa meleg vízzel és, ha úgy érzi koszos maradt a szivacs, akkor ki is főzi biztos, ami biztos. Megdöbbent, amikor felhívtam a figyelmét arra, hogy ez a lehető legrosszabb, amit tehet! „Dehát miért? Mindig becsülettel takarítom a szűrőt, ahogy javasoltátok és figyelek arra, hogy ne maradjon benne kosz!!!” – rökönyödött meg a reakciómon.
Majd elmagyaráztam neki, hogy a szűrőben lévő hasznos baktériumokat (amiket az akvárium indításakor becsülettel adagolt, hogy beálljon az akvárium vize, mire érkeznek a halak) minden egyes szűrő tisztításnál megöli. Így a szűrő nem tudja teljes kapacitással végezni a dolgát, a biológiai szűrés, amit a baktériumok végeznek nem tud rendesen kialakulni. Ez okozhatja az opálos vizet. Éppen ezért a lehető legjobb, amit tehet a baktériumok megőrzése érdekében, hogy az akvárium cserevizében (1/3-os vízcseréről sose feledkezett meg!) nyomkodjuk ki a szűrőszivacsot, öblítsük át a szűrő házat. Nem kell minden „barna trutyit” lesikálnunk ahhoz, hogy a szűrőnk hatékonyan végezze a munkáját, ne felejtsük az egész egy élő szervezetet alkot! 🙂

3. Éhesek a halak!

„Olyan cukik a halak, amikor odajönnek amikor a kisfiam enni ad nekik, ezért ez lett most a kedvenc szórakozása – mármint a haletetés” – mesélte örvendezve Berta és képeket mutatott a kis Zolikáról, ahogy marékszámra dobja be a kaját a halaknak.
Kicsit bűntudatom volt, hogy óvatosságra intsem, hogy a kedvenc gyerekjáték a halak és az akvárium számára halálos is lehet, de felelős állattartóként erre fontosnak tartom felhívni a figyelmet.

Ha eleséget szórunk az akváriumba, a halak rárontanak – láthatóan éhesek. Ha megismételjük, a reakció ugyanaz. Vagyis a halak mindig éhesek?
A válasz igen, a halak folyamatosan oda fognak jönni, amikor táplálékot szórunk be nekik. Ezért naponta 1-3 alkalommal kis adagokkal etessük őket, még egy heti egy-két koplaló nap is helyes lehet. A túletetést arról lehet észrevenni, hogy megmaradt eleség úszik az akvárium fenekén, a víz pedig erősen szennyezett. A víz vezetőképessége és a nitrátszint gyorsan emelkedik. Egy idő után a halak elhíznak, és fizikai problémáik lesznek.
Illetve a megmaradt táp hozzájárul a vízminőség romlásához. A megemelkedett nitrátszint a halak dögléséhez vezethet, ezért mindig csak annyi eleséget adjunk halainknak, amennyit pár percen belül elfogyasztanak.

TIPP gyerekes szülőknek: A gyerekek imádnak halat etetni, ez tény. Élvezik látni, ahogy a halak odasereglenek a kis kezéhez és lelkesen csipegetik az ételt. Annak érdekében, hogy a gyerkőc megértse, hogy mi a túl sok egy egyszerű tanácsot osztok meg vele, amit nehéz nem betartani! Ha elég nagy már, hogy halat etessen önállóan, akkor valószínűleg el tud számolni 10-20-ig is. Mindig azt javaslom, hogy vegyenek a szülők szemcsés tápot és számoltassák ki a gyermekkel, hogy minden halra (nyilván ez a halak típusától és méretétől függ) 1-2 db tápot dobjon be. Ez általában fedezi a halak étel szükségletét és a gyerek is leköti magát a számolgatással egy időre! 🙂

4. Vízcsere

Amikor a házaspár először látogatott el boltunkba, hogy akváriumot vásároljanak, akkor Árpi lelkesen mesélte, hogy kiskorában neki volt akváriuma, így többé kevésbé tisztában van a karbantartásával, de szeretne azért tájékozódni a modern felszerelésekről, mivel a gyerekkora már jó rég volt. Így elmeséltük nekik lépésről lépésre, hogy mire érdemes figyelni az akvárium beüzemelésénél és a rendszeres karbantartások során

„Dehát a vízcserékkel az egész napunk el fog menni! Nekünk nincs időnk ilyesmire” – szomorkodott Berta, amikor a vízcserékről kezdünk el mesélni. Értetlenül álltam a kijelentés előtt, hisz egy 54 literes rendszeresen karbantartott akváriumnál a heti karbantartási munkálatok ritkán tartanak órákig, nem hogy egész nap. Kiderült, hogy vízcsere alatt az a tévhit élt a fejében, hogy ki kell szedni minden halat, le kell engedni a vizet, kifőzni a talajt és fertőtleníteni az akváriumot.

Megnyugtattam, hogy erről szó sincs, egy vízcsere nem így működik.

A gyakorlott akvaristák tudják, hogy a vízcsere a víz egy részének cseréjét jelenti. Ez nem azt jelenti, hogy az akváriumban lévő összes vizet lecseréljük. A talaj átmosása és a szűrő tisztítása sem ide tartozik. Ha mindezt egyszerre végeznénk, elpusztítanánk a baktériumokat, és hirtelen megváltoznának a vízparaméterek.

A mi ajánlásunk alapján az 1-2 hetente végzett 1/3-os vízcsere a legideálisabb. Mindig figyeljünk, hogy a cserevíz hőmérséklete közel azonos legyen az akvárium vizének hőmérsékletével. Illetve, ha nincs otthon állott vizünk, akkor érdemes antiklórt tenni a friss cserevízhez.

A rosszul végzett vagy elhanyagolt vízcserék előbb utóbb ammónia felhalmozódását eredményezik (a bomló halürülék, növényi törmelék stb…) az akváriumban, ami szépen lassan a halak elhullásához vezethet.
Ha ezzel vagyunk elmaradva, akkor az egyértelmű jelek közé soroljuk a víz barnás elszíneződését, a halak apatikus viselkedését, illetve az akvárium víz jellegzetes szagát.

5. Algák

Bertáék akváriuma nagyjából 2 hónapja üzemelt, amikor megjelentek a boltban és elkeseredett hangon panaszolták, hogy „mindent ellep az alga” adjak valami szert, amitől eltűnik. Ha valaki ilyen problémával keres fel minket, akkor általában kérdések sorozatával fogja szemben találni magát, akárcsak a házaspár.
Milyen algáról beszélünk pontosan? Hol található? Mikor jelent meg? Milyen talaj van? Milyen és mennyi növénytápot adagolnak? Mennyit megy a világítás? stb….
Persze ők is úgy gondolták, hogy leveszek a polcról egy szert, ami majd minden problémájukat örökre megoldja és az akvárium onnantól kezdve csodálatos lesz. Sajnos ez nagyon ritka esetekben működik így. Szerencsére a nagyon érdeklődő házaspárnak megmutattam, hogy valószínűleg milyen algával állunk szemben és 1-2 nagyon egyszerű trükkel ki lehet küszöbölni a problémát.
Ha titeket is érdekel, hogy milyen algára mit tanácsolunk, akkor olvasd el blogbejegyzésünket a témáról ITT.

Minden algának megvan az oka, és a vízértékek, a világítás vagy a széndioxid-adagolás változtatásával visszaszoríthatók. Új növények betelepítése is segíthet.

Mint feljebb említettem kiderült, hogy Bertáék zöld algával küzdöttek és egy egyszerű időkapcsolóval szabályozták a világítást, ami pár hét alatt rendbe hozta az akkor kétségbeejtőnek tűnő helyzetet.

6. Csigák

Ritka mondat hagyta el Árpi száját, amikor bejöttek halakat vásárolni. „Ha lehet vinnénk egy marékkal abból a tornyos csigából is, mert annyira aranyosak!” mondta, majd a mindenki által gyűlölt maláj tornyos csiga csapatra mutatott, amivel akkor éppen mi is küzdöttünk.

A csigákat gyakran a növényekkel telepítjük be az akváriumba, ahol jó életfeltételeket találnak ott gyorsan szaporodásnak is indulnak. Ez nem mindig probléma, mert elfogyasztják a felesleges eleséget, és „tisztán tartják” a medencét. Amikor túlszaporodnak, gyakran elfelejtjük, hogy a túletetés és így az akváriumban lévő többlet eleség az ok. Gyakran „csigaevőket” és „újratelepítést” javasolnak, de szerintünk ezek a legrosszabb nem minden esetben jók. Ehelyett érdemes csökkenteni az etetést, és alaposan át kell tisztítani a talajt valamilyen iszapleszívó segítségével. Ha nagyon zavaró a jelenlétük, akkor a JBL LimCollecttel naponta sok csigát tudunk elfogni, így a probléma néhány hét alatt megszűnik.

Miután ezeket elmeséltem Árpinak boldogan vette kézbe az ajándék tornyos csigát, de már annak a tudatában, hogy mit kell tennie, ha problémásan túlszaporodnának az akváriumban.

7. A tiszta víz = jó víz

Árpiék picit félve és aggodalommal  a hangjukban kérdezték meg, hogy ők nézelődtek az interneten és úgy érzik az ő kémiatudásuk nem elegendő ahhoz, hogy egy „modern akváriumot” üzemeltetni tudjanak. A reakciójuk jó példája sok vásárlónknak is, akik most szeretnének az akvarisztika csodálatos világába belekóstolni – de csak felhasználói szinten. Hisz a kedves házaspár a kisfiuknak szeretne egy olyan hobbit ajándékozni, ami megtanítja az állatok és a természet szeretetére, de ugyanakkor felelősséget is tanulhat egy nagyon szép és dekoratív dologgal.
„Én se voltam a kémia megszállottja, de szerencsére egy kezdőnek elég pár egyszerű dologgal tisztában lennie ahhoz, hogy sikeresen üzemeltessen egy akváriumot. Aztán ha kedvetek lesz bele lehet jobban mélyedni a dologba!” – nyugtattam meg őket mosolyogva, majd beavattam őket azokba a dolgokba, amikre egy kezdőnek szüksége lehet.

Ha rendszeresen karbantartjuk az akváriumunkat, akkor a problémák nagy részét könnyűszerrel elkerülhetjük, de ettől függetlenül előfordulhat, hogy a látszólag tiszta víz mégis problémákat rejt. Sok mérgező anyag nem csak láthatatlan, de szaga sincs. Így jó ha van otthon egy egyszerű vízteszt, ha bármilyen rendellenességet veszünk észre az akváriumunkban. Csak így lehet megállapítani, hogy a halakkal minden rendben, vagy pedig várhatók-e problémák.

8. Növényesítés

„Á egy kaktuszt nem tudunk életben tartani, nem hogy akváriumi növényeket! Inkább műnövényt választanánk, azzal semmi gond nincs!” Mondta a házaspár nagy egyetértésben, amikor bevezettem őket a növényes részlegünkre. Sokan megijednek a növényektől, ahogy Bertáék is, de érdemes belátni, hogy az akvárium ökoszisztémájához hozzátartoznak a növények is. Hosszú távon megéri az időráfordítást, hogy élő növényeket ültessünk az akváriumunkba, amivel nagyon sok problémát meg tudunk előzni.

Már az első alkalommal Árpi és Berta közösen válogatták a szebbnél szebb növényeket, amiket az ajánlásunk alapján kezdőként is sikerrel tudnak tartani minimális növénytáp adagolása mellett. Nagy meglepetésemre pár hét múlva újra meglátogatták a boltunkat „Kevés lett a növény!”- jelentette ki Árpi és vette elő az internetről kinézett listát, hogy mikre esett a választásuk.

„Nem is olyan ördöngösség ez a növénytápozás, ha belejön az ember! Azt hittem szenvedni fogunk vele, de az első hét után úgy éreztem belejöttünk, mivel ez a ludwigia, amit ajánlottál nő, mint a bolondgomba, ráadásul a színe eszméletlenül szép!” – lelkendeztek egymás szavába vágva, amikor a tapasztalataikról kérdeztem őket.

Érdemes azt is észben tartani, hogy sok akváriumlakó csak akkor bátorodik fel, és mutatja legszebb színeit, ha sűrű növényzet között úszkálhat. A legjobb, ha a talaj felületének legalább 50%-ára növényeket telepítünk.

Ha szeretnétek belemélyedni és csodaszép növényeket nevelni az akváriumotokban, akkor olvassatok tovább ITT.

9. A növények tápozása – egyszerűbb, mint gondolnánk!

Pár hónap múlva ismét beszélgetésbe bonyolódtam a házaspárral, akik már kisfiuk kíséretében látogatott el boltunkba, hogy pótolják az időközben elfogyott hal- és növénytápokat. Kaptam is az alkalmon és rákérdeztem, hogy hogy megy az akvárium, szépen fejlődnek-e a növények.

„Bevallom a táptalajtól elsőre féltem, hisz mondtad, hogy óvatosan takarítsunk, mert ha felkavaródik a vízben algásodást okozhat, ezért az első pár alkalommal félve és bénázva szívtam le a vizet az akváriumból, de aztán belejöttem. Igazából nem is értem, hogy miért izgultam, hisz csak oda kell figyelni! Cserébe a növények gyönyörűek! Jó  nem mondom, volt 2, ami nem jött be és tönkre is ment, de azt pótoltuk mással, ami jól érzi magát nálunk!” – mondta Árpi

Majd Bertára néztem, mert emlékszem, hogy ő jobban félt a „kémiától” az elején és rengeteg kétsége volt afelől, hogy valóban pár csepp növénytáppal naponta szépek lesznek a növényeik.
” Igen, baromira féltem, hogy túl bonyolult és macerás az egész, de mivel Árpi lelkes volt ezért úgy voltam egy próbát megér.” -mondta, majd így folytatta: „Betartom a napi pár cseppet abból a kékből (liqui carbo) és a másik tápból (JBL Ferropol 24) is a napi 1 cseppet és ennyi! A vízcserekor Árpi adagolja a JBL zöld dobozos növénytápot, így az nem az én dolgom, de ez a csepegtetés tök praktikus! Nem gondoltam volna, hogy nem kell kémialaborrá varázsolni a szekrényt, hogy szép növényeink legyenek!”

A növények is megéheznek, és tápanyagokra van szükségük (mikro- és makrotápanyagokra), valamint megfelelő fényre és széndioxidra ahhoz, hogy szépen növekedjenek. Ezt tüzetesen átbeszéltük a házaspárral, amikor berendezték az akváriumot és mindent az igényeikre szabtunk.  Persze vannak olyan növények és akvárium típusok, amelyek több odafigyelést igényelnek a vízparaméterek és a tápanyag adagolás kapcsán, de mivel az említett akvárium egy kisfiú (és a szülei) első próbálkozása, ezért közösen úgy döntöttünk, hogy szeretnének az alapoknál maradni, aztán, ha belejöttek határ a csillagos ég….. 🙂

10. Betegségek

Berta és Árpi nagyon körültekintőek voltak, utána olvastak, majd a mi tanácsainkat is meghallgatták az akvárium berendezéssel kapcsolatban és a halak összeválogatásánál. Az elsődleges szempont az volt, hogy „látványos, színes halak legyenek” mivel első sorban egy kisgyereknek rendezik be. Szerencsére sok halról sikerült őket lebeszélnünk, ami a kiválasztott 54 literes akváriumban nem érezné jól magát.

Fontos volt figyelembe venni, hogy a választott halak mentalitása és életkörülményei összeilljenek, hogy hosszú távon is egészséges halakat tarthassanak.

Elmeséltem nekik, hogy gyakran a kereskedőt okolják, hogy „beteg” halakat adott el, ami engem kifejezetten bosszant, hisz a mi vállalkozásunkban kiemelt szerepet játszik az, hogy a halak egészségesek legyenek és jó helyre kerüljenek. Illetve azt se felejtsük, hogy a kereskedésekben kötelező a rendszeres az állatorvosi ellenőrzés! Sokszor elfelejtik a szállítással járó stresszt, és az otthoni, esetleg teljesen más vízértékeket. Ezért van az, hogy a boltban a halállomány teljesen egészséges, az általunk vásárolt hal pedig megbetegedett. Biztosítsunk csendes és gyors szállítást, otthon pedig hosszú és lassú beszoktatást az újonnan vásárolt halainknak.

Felhívtuk a házaspár figyelmét arra, hogy ha lehetőség van rá, akkor ne az akváriummal együtt vegyék meg a halakat, hanem hagyják működni „üresen” halak nélkül az akváriumot pár hétig, hogy az új halakat sikeresen telepíthessék. Illetve fontos figyelniük arra, hogy az itteni vízből fokozatosan szoktassák át a halakat (zacskóstól hagyják őket a víz tetején 10-15 percig, hogy átvegyék a víz hőmérsékletét, majd lassan adagoljanak az akvárium vizéből a zacskóban lévő vízhez, így elkerülhetik a stresszt, ami nagy százalékban felelős a betelepítés utáni elhullásért).

A jó táplálás és az ideális tartási körülmények is hozzájárulnak az állatok egészségéért. Sajnos azonban a legegyszerűbb tényezők okozzák a legtöbb betegséget. A nem megfelelő vízértékek, a lejárt vagy gyenge minőségű haleleség, a túl hosszú megvilágítási idő és a zaj folyamatos stresszt jelentenek. De a territoriális harcok és nézeteltérések, a nem megfelelően összeállított halállomány, a hiányzó búvóhelyek és territóriumok is lehetnek okok. Ha a betegség olyankor lép fel, amikor nem telepítettünk be új halakat, a fentiek egyike lesz a kirobbantó ok.

„Hihetetlen, hogy mennyi információt kaptunk tőletek a halak mellé, meg se tudtam mindent jegyezni! De szerencsére minden halunk jól van, esznek és aktívan úszkálnak, ami nagy örömet okoz a fiunknak!” – mondta Berta, egy telefonhívás alkalmával az akvárium halasítása után pár hónappal.

11. Zaj

Mivel egy kisgyerek szobájába kerestek akváriumot, ezért fontosnak gondoltam felhívni a szülők figyelmét arra, hogy egy akvárium minimális zajjal jár. Érdemes olyan helyet keresni az akváriumnak, ahol nem zavar minket a víz halk csobogása vagy a szűrő tompa morajlása, illetve mi sem zavarjuk a halakat az esetleges estig tartó tévézés zajával és fényhatásaival.

Az akvárium csendes világ. Nincs kiabálás és zajongás. De mégsem tökéletes a csend. Hallani lehet a szűrő enyhe csobogását és morgását. Ami megnyugtató az egyik embernek, őrületben tudja kergetni a másikat. Ha érzékenyek vagyunk a zajokra, ne tegyük a hálószobába az akváriumot! Ezzel együtt a halak a legcsendesebb állatok!

” Sikerült egy olyan akváriumszettet választanunk, ami szerencsére nagyon halk! Amikor este mesélek az elején figyeltem rá, hogy mennyire hallatszik az akvárium hangja az esti sötétben, de szerencsére egyáltalán nem zavaró, a kisfiam gond nélkül alszik mellette, arra direkt figyeltünk, hogy az ágytól messze eső sarokba kerüljön!” – mesélte Berta a témával kapcsolatban.

12. A ráfordított munka

Túl sok a munka az akvárium körül? Ez a hobbinkra fordított idő, szerintem jó és kellemes elfoglaltság. Akár a halakat etetjük, vizet cserélünk, vagy csak a berendezést igazgatjuk, mindez megnyugtatóan fog hatni. Egy 60-450 literes akvárium nem igényel több időráfordítást heti fél óránál (ami nem több mint napi 4,3 perc!).

„Kicsit izgultam, hogy tipikus eset leszünk és a gyereknek vett állat gondozása ránk marad, de már az akvárium beüzemelése során rájöttem, hogy ebből egy nagyon szép családi hobbi lesz! A kisfiam – a felügyeletünk mellett – végzi a halak etetését, én a növényekkel foglalkozom, a férjem pedig szeret a vízcserékkel pepecselni, mert nagyon megnyugtatja.” – hangzott Berta örömteli válasza azzal kapcsolatban, hogy majdnem fél év eltelte után mennyire érzi tehernek az akvárium létét a házban.

„Hogy mennyit töltök el havonta az akvárium karbantartásával? Sose néztem, hisz olyan gyorsan repül az idő, ha belemerülök! Jó látni, hogy találtunk egy olyan elfoglaltságot, amiben mind a hárman örömünket leljük és együtt lehet a család!” – erősíti meg Árpi Berta gondolatait.

Reméljük, hasznos volt ez a kis történet, melyben a vásárlóink gondolatai és tapasztalatai a saját tanácsainkkal keverednek, hogy ezzel is segítsük a kezdő akvaristák indulását, illetve rávilágítsunk arra, hogy nincsenek egyedül, ha elrontanak valamit!

Amit érdemes még megfogadnunk: Az akvarisztika hatalmas türelmet igényel! Egyszerre mindig csak egy probléma megoldására koncentráljunk! Egyszerre csak egy tényezőn változtassunk, és legalább 7 napig figyeljük a következményeket! Csak ez után változtassunk valami máson! Az akvarisztika igényel némi türelmet, végül pedig színpompás halak és eleven víz alatti dzsungel lesz a jutalom. Ne essünk pánikba, mert problémák merültek fel: lassan meg fognak szűnni. A kapkodás ritkán vezet eredményre, véglegesre pedig biztosan nem.

Ha bármilyen egyéb kérdésetek van vagy te is kezdő akvarista vagy látogassatok el boltunkba! 🙂