Akvárium talaj: esztétikum és praktikum
Az akvárium talaj fontos része a látványnak, amit medencénk nyújt, ugyanakkor számos funkcióval is bír, melyek mind hozzájárulnak majd kis vízi világunk egyensúlyának fenntartásához. Amellett tehát, hogy a nekünk leginkább tetsző sódert, homokot vagy mesterségesen előállított talajt megvásároljuk, érdemes olyat választani, ami hatékonyan hozzájárul ehhez az egyensúlyhoz.
Tekintsük át először a talaj funkcióit!
A növények rögzítése:
Ez talán a legegyértelműbb funkciója a talajnak. A vízi növények egy része kiterjedt gyökérzetet növeszt, és sok tápanyagot szív fel a talajból. Más növények pedig csak néhány szál, éppen csak a rögzítést szolgáló gyökeret fejlesztenek. Ezért is mondjuk el mindig, hogy vegyétek ki az ültetőkosárból azokat a növényeket, amelyek kifejezetten ültetést igényelnek.
A növények táplálása:
A legtöbb növény sok tápanyaghoz jut a gyökerein keresztül. Fontos tehát, hogy az általunk használt akváriumtalaj mennyi tápanyagot képes megkötni, és a növények számára átadni. Ma már léteznek olyan termékek is, melyekhez a növénytáp már eleve be van keverve (pl. JBL AquaBasis). De olyan növénytápok is kaphatók, melyeket bármely talajhoz hozzá tudunk keverni . Táptalaj vásárlásnál érdemes azzal számolni, hogy az ilyen típusú talajok fölé szükséges egy pár centis „takaró” réteg. Erre a célra például a JBL Manado ideális lehet, de akár megfelelő méretű gyöngykavicsot is választhatunk.
Szűrés:
Egy jó szerkezetű, nagy felületű, porózus talaj szűrőként is funkcionál: szemcséken lebontó baktériumok telepednek meg, és végzik hasznos munkájukat. Különösen akkor, ha a talaj elég laza szerkezetű és folyamatos vízáramlást kap (pl. talajszűrésen keresztül).
A fentiek ismeretében milyen talajt érdemes tehát választanunk?
Szemcseméret: Ha túl nagyméretű szemcsékből áll a talaj, a növények kevésbé tudnak megkapaszkodni az aljzatban, és az esetleg adagolt táp sem marad a helyén. Ha viszont egészen sűrű, homokszerű a talaj, akkor a gyökérzet nehezen fejlődik, a tápanyagok sem jutnak el a gyökerekhez. A homokszerű talajnak a szűrő funkciója sem tud megfelelően kialakulni. Ha tehát élő növényeket szeretnék, lehetőleg 1-2 mm-es szemcseméretű talajt válasszunk, mert ez a legideálisabb a számukra!
Szerkezet: Minél porózusabb a szemcsék felülete, annál jobb! Egy teljesen sima felületű kavicsréteg sokkal kevésbé fogja tápanyagokhoz juttatni a növényeket, és szűrni a vizet, mint egy kifejezetten erre a célra gyártott speciális anyag (pl. JBL Manado).
Praktikus szempontok: Természetesen leginkább olyan talajt válasszunk, ami nekünk tetszik! Hiszen ezt fogjuk nézegetni a vízben, feltehetően éveken keresztül… Érdemes azonban arra is gondolni, hogy az akvárium talaj színe változhat! A teljesen szárazon árult talajok vízben sokkal sötétebb színűek lesznek. Ugyanakkor pl. a frissen berendezett akvárium csodásan hófehér talaja sem marad örökké hófehér: bármilyen szennyeződés, egy minimális algásodás is azonnal látható lesz rajta, így mégsem biztos, hogy ez a legpraktikusabb választás. Általában a halak is nyugodtabban viselkednek, és jobban mutatják színeiket egy sötétebb árnyalat felett.
Ha már a halak…
Ezt minden alkalommal elmondjuk, de ebben az esetben is érdemes átgondolni, hogy milyen állatot szeretnénk az akváriumunkba. Olvassunk utána, hogy bizonyos halak milyen talajt kedvelnek, hiszen egy fenéklakó hal számára az éles szemcsékből álló aljzat például súlyos sérüléseket okozhat! Ha kifejezetten szeretnénk kedveskedni a talajon sertepertélő halainknak, akkor a JBL Sansibar finom, kerek gránitszemcséi tökéletes választást nyújthatnak.
A nagyobb, dekorációs kavicsok
Számos akvarisztikai üzletben és nálunk is láthattok nagyobb szemcséjű köveket. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van a polcon, ha közben folyton lebeszéljük a kezdő akvaristákat a nagyobb méretű aljzatokról. A válasz az, hogy kitűnő dekorációs célt szolgálnak. 
Van, aki kifejezetten szereti az egységes hatást, azonban vannak olyan akvaristák, akik szeretnek a megfelelő szemcseméretű rétegre nagyobb köveket helyezni. Például a barna JBL Manado talajra helyezve pár nagyobb méretű láva díszkavics egészen izgalmassá teheti az akváriumot. Szerencsére a dekorációs kavicsok felhasználásának is csak a kreativitásunk szab határt!
Honnan tudhatom, hogy mennyi talaj kell az akváriumomba?
Szerencsére van egy pofonegyszerű képletünk hozzá. Szükséged lesz a számoláshoz: tollra, papírra, mérőszalagra és egy számológépre (az utóbbi választható attól függően, hogy kinek, mennyire megy a fejszámolás).
Először az akvárium alapjának a két oldalát kell leméri. Ezek után ki kell találni, hogy mennyi aljzatot szeretnénk az akváriumunkba. Ha ezek megvannak, akkor FONTOS, hogy a centimétert váltsuk át DECIMÉTERRE!
Végül szorozzuk össze az átváltott számokat, és már meg is kaptuk, hogy hány liter talajra van szükségünk!
Látod? Nem is olyan bonyolult! 🙂
